A praxispercek videoriportjában már bemutatkozott Korpai Erika, praxismenedzser, ezt követően javaslatai írott formában is megjelentek a Praxisakadémia oldalán, most a gazdasági kérdésekben írt gondolatainak folytatása következik.
A témához kapcsolódó előző cikkben azt boncolgattuk részletesen, hogy milyen anyagi terhek nehezednek a rendelőkre a március 16-i korlátozás óta. Melyek azok a pontok, amelyek jelentős kiadást termelnek úgy, hogy közben a praxisok jelentős része bevétel nélkül maradt. Most szeretném röviden érinteni azokat a pontokat, melyek segíthetnek átvészelni ezt az időszakot. S bár május 4-vel bizonyos enyhítések léptek életbe, a rendelők jó részénél még nagyon messze van a járvány előtti időszakra jellemző bevétel generálása.
Figyelembe véve a páciensek hozzáállását, a nyári időszak közeledtét és a válság okozta gazdasági problémákat biztos vagyok benne, hogy a bevételi szint nem fog az idén helyre állni, és messze elmarad a korábbi évek számadataitól.
Első lépésként javasoltam – főleg a nagy létszámú – a rendelőknek a hitelmoratórium igénybe vételét. Ezért nem kellett külön semmit tenniük sem adminisztrációs szinten, sem költség szinten nem terhelte őket tovább, és azonnal “rendelkezésre állt”. Szinte majd minden rendelő életében jelen van a hitel valamilyen formában, amit havi szinten törleszteni nagy terhet jelent egy ilyen esetben, most viszont a moratórium elfogadásával mintegy pénzeszközt lehetett átcsoportosítani. Elsősorban bérjellegű költségek fedezésére érdemes fordítani ezt az összeget, amivel a cél a munkaerő megtartása. Mindenképpen fontos számításba venni, hogy ez a könnyítés nem jár “ingyen”. Több neten található írásban, illetve a banki tájékoztatókban is látható, hogy a moratórium végével a futamidő pár hónappal hosszabbodni fog (törlesztő részlet nem változik), vagyis plusz költség fog termelődni.
Másik talán nagyon könnyen elérhető pénzeszköz egy vállalkozás számára – ha még eddig nem élt vele – a folyószámlahitel. A számlánkat vezető banknál – természetesen a pénzügyi adataink függvényében – viszonylag kevés adminisztrációval és gyorsan juthatunk hozzá ehhez a hitelfajtához. A jelenlegi helyzetet leszámítva egyébként is szoktam javasolni a praxisoknak, hogy ezt a lehetőséget állíttassák be a bankkal, ha egy mód van rá, és ne várják meg azt az időszakot, amikor hirtelen lenne rá szükség. Ilyenkor már a bankok is sokkal óvatosabbak és szűkmarkúbbak. Nem biztos, hogy azt az összeget kapják meg, mint egy normál üzemelési időszakban.
A napokban induló lehetőség a Növekedési Hitelprogram, melyet április végén hirdetett meg az MNB, és remélhetőleg mára már minden nagyobb bank adaptálta ezt a saját rendszerébe, és indítja a kihelyezési folyamatot. Ez egy nagyon kedvező 2,5%-os kamatozású hitel, melynek igénybevétele nem jár nagy adminisztrációval. Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos figyelembe venni, hogy a 2019-es évet pénzügyileg mindenképpen zárni kell, mert az igényléshez az elmúlt két lezárt évet kell benyújtani. Amennyiben nincs lezárva, nem nyújtható be az igénylés, viszont itt azt a tényt is meg kell említeni, hogy amennyiben a bevallás benyújtásra kerül, a fizetendő adóval is számolni kell. Természetesen erre kérhető részletfizetés, illetve halasztás, de ezt a könyvelővel a beadás előtt mindenképpen érdemes tisztázni. A kormánynak erre vonatkozóan többször is volt módosítása, és valószínűleg lesz is még. Mindent egybevetve azt javaslom, hogy a bevallás készüljön el, és menjen be, mert a hitel benyújtásától kár lenne emiatt elesni. A vállalkozásokat segítő intézkedések pedig az adó megfizetését könnyíteni fogják valamilyen formában.
Eddigiekben azt részleteztem, hogy milyen hitellehetőségek állnak rendelkezésre, a továbbiakban az olyan bevételi forrásokat vesszük elő, melyek a későbbiek folyamán nem negatívumként jelennek meg a cég életében.
Első és legfontosabb lépés kellett legyen egy praxis életében, hogy a pácienseit mielőbb megpróbálja online elérni. Nagyon sok terület esetében tökéletesen működik az online konzultáció, főleg, ha már nem is az első találkozásról van szó, hanem egy kontrollról meglévő leletekkel. Ezek teljes értékű orvos-páciens “találkozót” jelentenek, és időbeli csúszást sem eredményeznek. Ne feledjük, hogy ha az élet újra indul, a rendelőket óriási roham fogja érni, ahol egyes területeken ugyanazt a várakozási időt tapasztaljuk majd, mint az állami ellátásban.
Azon praxisok esetében, ahol az online “kezelés” nem oldható meg olyan egyszerűen, gondolok itt egy fogászati kezelésre, ott sem kell lemondani teljesen a bevételről. Számtalan olyan esettel találkozok munkám során, ahol a páciensek heteket várnak egy kezelési terv elkészültére. Most lehetőség nyílik arra, hogy a korábban begyűjtött információk (rtg, CT, lenyomat) elkészüljenek ezek a tervek és on-line prezentálva legyenek a páciens felé. Nyilván a kezelés megkezdése egy következő lépés, de már ez is egy mérföldkő lehet abban, hogy a páciens bennünket válasszon.
A praxisok bár csökkentett, de nem teljesen megszüntetett működése érdekében fontos szempontnak tartom, hogy a marketing költéseket amennyire lehetséges ne szüntessék meg. A fentiekben részletezett online konzultáció szerves része, hogy a praxis látható legyen a neten. Azon rendelőkkel szemben sokkal nagyobb a páciensek bizalma, akik folyamatos jelenléttel minden pillanatban elérhetőek. Ez a járvány az elkövetkezendő 1 évben óriási, további átrendeződést fog okozni az egészségügyi szektorban a már eddig is tapasztalhatóak mellett. A győzelemhez nagyban hozzá fog járulni, hogy adott praxis milyen on-line jelenléttel működik a korlátozás időszakában.
És ne felejtsük el, hogy mindezen időszak után jön egy jobb kor, ahol remélhetőleg minden megy az eddig megszokottak szerint vagy ahhoz nagyon közelítő formában. A mostani, viszonylag nyugalmasabb időszakot kell kihasználnia minden praxisvezetőnek arra, hogy egy tudatos, racionális, átgondolt pénzügyi és finanszírozási rendszert alakítson ki – ha eddig még nem volt ilyen – melynek segítségével a jövőben sokkal könnyebben át tud vészelni egy hasonló helyzetet. Amennyiben pedig nem válság kezelésére kell használni a meglévő erőforrást, akkor a praxis fejlesztése haladhat sokkal nagyobb ütemben az eddigiekhez képest. Eddigi tapasztalataim alapján biztosan állíthatom, hogy a tartalék ott van szinte minden praxisban, a lehetőség pedig a vezető kezében.