+36 30 274 4365

2018-ban, amikor a Deloitte(1) tanácsadó cég az amerikai orvosokat szondázta a távgyógyítás témakörében, a válaszadók 14%-a nyilatkozott úgy, hogy technikailag készen áll, további 18% pedig úgy, 2 éven belül szeretne készen állni infrastrukturálisan erre a feladatra. Hirtelen eljött az idő, és rá kellett ébrednünk az elmúlt hetekben, hogy a pillanat, amikor már készen kell állnunk, itt van, sőt elmúlt. Bármennyire is túlzónak hat, a világjárvány okozta sokkot azok élik túl, akik a körülményekhez hosszútávon a legjobban alkalmazkodnak. Nekünk, a privát egészségügyi szektorban ennek eszköze a távoli vagy online orvosi konzultáció.

Szintén az előbb említett kutatásból az derült ki, az USA-ban a páciensek negyede részt vett már távoli konzultáción, míg a további többség (aki még nem vettek részt ilyen konzultáción, azok 2/3-a) is nyitott lenne rá. Az ellenérzések abban rejlenek, a személyes jelenlét mennyire gátolja a minőségi információátadást. Orvosi oldalról a tartózkodást erősítik a technológia akadályok, az adatvédelmi kérdések, továbbá a szakorvosok az orvosi hibák nagyobb előfordulásától félnek.

Amint a COVID-19 járvány az egész világon elterjedt, az egészségügyi vezetők, véleményvezér orvosok mind azt hangsúlyozták, most jött el a telehealth ideje, a személyes találkozásokat csökkentendő, ahol lehet álljanak át az ellátók a legmodernebb technológiára. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra…

A virtuális egészségügy kora

A virtuális egészségügy kifejezés a távoli kapcsolatra (angolul „virtual visit”) utal, ami az orvos és páciens között olyan kommunikációs csatornán keresztül zajlik, ahol lehetővé válik a személyes kapcsolatfelvétel, egymást látva, jelen időben, helytől függetlenül. Ez lehet videokonferencia, Skype-hívás, Zoom-csatlakozás stb., ami egyaránt alkalmas a kezelőorvossal aktuális találkozó helyettesíteni, de bizonyos esetekben akár az első kapcsolatfelvétel is lehetővé válik.

Eddig a virtuális találkozókat legtöbbször konzultációra, kontrollegyeztetésre használták, nem diagnózisalkotásra vagy kezelésre, utóbbinak a legtöbb országban nincs is jogi lehetősége. Több olyan terület van azonban, ahol virtuális kapcsolattartás és a telemedicinális megoldások már eddig is tért hódítottak, olyan krónikus betegségekre kell gondolni, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, COPD, szívbetegségek vagy mentális kihívások, ahol nem csak a kapcsolatfelvétel valósul meg, hanem az egészségi adatok folyamatos monitorozása is.

Mi különbség a virtuális egészségügy és a telehealth között?

A virtuális egészségügy olyan kifejezés, amelyet szinonimaként használnak a telemedicinára, holott a kettő korántsem ugyanaz. Fontos is látnunk, hogy az ahogyan az egészségügyi ellátók többsége jelenleg – rugalmasan és haladóan – reagál a pandémia okozta korlátozásokra, nem jelenti egyértelműen telemedicina térhódítását. A virtuális egészségügy igazából csak a telehealth/telemedicina egyik alkotóeleme, egy újabb kifejezés a távoli egészségügyi ellátásra. Jelenleg óriási segítséget nyújt abban, hogy orvosi konzultációk jöjjenek létre, támogatást nyújtva betegek millióinak. A telemedicina azonban egy széleskörű megoldás, amely valós távoli ellátást tesz lehetővé, a betegek folyamatos megfigyelésével, adatainak rendszeres kiértékelésével, az ehhez szükséges modern technológiát, applikációkat, okos eszközöket alapul véve. A terminológiai különbségek fontosak, és láthatóvá teszik, hova tud még az ellátás fejlődni, nem csak a vírus okozta helyhez kötöttség miatt, hanem a válság elmúltával is.

A telemedicina iránti piaci várakozásokat mi sem mutatja jobban, mint az a hatalmas mennyiségű pénz, ami az ilyen megoldásokba, start-upokba érkezett az elmúlt évtizedben. Csak 2018-ban majd 15 milliárd dollárnyi befektetést könyveltek el az e-health fejlesztő vállalkozások.

forrás: Statista.com(2)

Mi kell ahhoz, hogy a jelen helyzetben a virtuális egészségügybe lépjen?

A jelen jogi környezetünkben a virtuális vagy online konzultáció csak tanácsadás lehet, nem alkalmazható diagnózisalkotásra, terápiás döntések meghozatalára. Az iparági szereplők, szakjogászok többsége egyetért abban, hogy Magyarországon (is) szükség van a szabályok időleges vagy teljes lazítására, a jogszabályok jelenhez igazítására, hogy az online konzultáció teljesértékűen használható legyen. Németországban például már április 1-jétől könnyítettek a jogszabályi kereteken(3), hogy az ellátást így is segítsék.

Aktuálisan még így is óriási lehetőség a minőségi beteg-orvos-kapcsolattartásra az online konzultáció. Mit kell tennie?

  • Válasszon egy online felületet, ahol könnyen tud videotelefonálni, videokonferenciát folytatni!
  • Határozza meg a konzultáció körülményeit, úgy mint időtartama, ára, vagy például szükséges-e előzetes szűrőkérdések megválaszolása (asszisztensének, vagy akár online)!
  • Alakítsa ki a leletküldés feltételeit – válasszon GDPR-kompatibilis fájlküldő rendszert, semmiképpen ne használjon ingyenes Google-megoldásokat!
  • Találja ki az előzetes fizetés módját, ki és hogyan fogja a díjbekérőt elkészíteni, a páciensnek kiküldi, valamint hogyan történik a beérkezett utalás ellenőrzése.
  • A pácienst a konzultáció előtt tájékoztatni kell a csatlakozás technikai feltételeiről.
  • A konzultációt követően készítse el az orvosi dokumentációt, valamint a számlát, melyet e-mail-en (és/vagy postán) juttat el a páciensnek.
  • Jelentkezzen fel a FoglaljOrvost.hu-ra, ahol a telefonos-, videos/online konzultációra nyitott szakorvosokat kiemelten mutatjuk be.

 

(1) https://www2.deloitte.com/us/en/insights/industry/health-care/virtual-health-care-health-consumer-and-physician-surveys.html
(2) https://www.statista.com/chart/17612/medical-startups-fundraising/
(3) https://www.stiftung-gesundheitswissen.de/gesundes-leben/patient-arzt/kommt-bald-die-online-sprechstunde