Gyakran keveredek beszélgetésbe orvosainkkal a pénzről, saját szolgáltatásuk áráról, ugyanakkor nem telik el úgy nap, hogy ne hallanám a másik oldal, a betegek visszajelzését is ugyanebben a témában. Azt látom, hogy a pénz (és nemcsak annak a hiánya!) az egyik legnagyobb tabu és rengeteg problémának, frusztrációnak az oka az egészségügyben, mindkét oldalon.
Rendszeresen kapjuk meg betegektől, hogy nem szégyelljük-e magunkat, hogy pénzt kérünk (mármint az orvosaink) azért a szolgáltatásért, amiért ők évtizedekig lelkiismeretesen fizették a TB-jüket. A páciensek gyakorlatilag a magánegészségügyön kérik számon az állami ellátórendszer visszásságait és a tévesen közvetített és berögzült ingyenes egészségügy vágyálmát. Valljuk be, hogy sem az állam, sem pedig az orvostársadalom nem segít abban, hogy az egészségügyre valós szolgáltatásként tekintsünk és ezáltal helyrekerüljenek a reális elvárások, mind a magán, mind az állami szektorral szemben.
Talán kicsit éles a hasonlat, de ma már mindenki elfogadja, hogy egy óvodai menza havi 8.000 Ft-ért más színvonalat kínál, mint egy Michelin csillagos étterem ugyanennek az árnak a tízszereséért, egy „egyszerű” vacsoráért.
Miért nem fogadjuk és fogadtatjuk el, hogy egy magán szolgáltató az „ingyenes” állami ellátás árának többszörösét (sic!) kérje el „ugyanazért” a vizsgálatért.
Mit is tehetne egy magánorvos azért, hogy igazi szolgáltatóként tekintsenek rá, soha meg sem kérdőjelezve a vizsgálatért járó díjakat? Először is a magánpraxisára saját magának is vállalkozásként kell tekintenie. Egy vállalkozáshoz pedig hozzá tartozik az egyértelmű árkommunikáció, honlapon és rendelőben feltüntetett árak, szolgáltatásról kiállított bizonylat, számla. További vizsgálatok , eszközös beavatkozások lehetősége magánúton (azaz nem államiba szürkén, paraszolvenciáért visszavezetett beteg), kollégák, asszisztensek bejelenetett vagy vállalkozói jogviszonyban való foglalkoztatása stb. Természetesen most nem beszéltem a rendelő kialakításáról és a szolgáltatások minőségéről, csak arról, hogy, ha egy kábeltévé előfizetés esetében ezeket a jogi és pénzügyi előírásokat természetesnek vesszük és elfogadjuk, akkor egy ennél sokkal kényesebb és kritikusabb területen, ezek a feladatok ugyanúgy a mindennapi munka velejárói kellenek(nének) legyenek.
A vásárlók a kábeltévé esetében is megtanulták, hogy mi az „ingyenes” csomag része és tökéletesen megértik, hogy a többletszolgáltatásnak igenis értéke van, azt gondolom, hogy ez más területeken is alkalmazható.
Igen, ismerem a magyar valóságot és tudom, hogy sok magánrendelő, magánorvos nem tudja megugrani, hogy profivá, azaz valódi for profit vállalkozássá váljon és csak a fekete, szürke keretek között tudja elképzelni magánrendelése működtetését. Az állam úgy tűnik belátja, és beletörődik, hogy ez így működik, nem borzolja a kedélyeket az online kassza, amúgy többször beharagozott bevezetésével, hiszen így is veszélyes méreteket ölt az orvos kivándorlás. Ezzel azonban egyértelműen szemethúny az ágazatban jellemző fizetési rutinok felett, és továbbra is elfedjük és fenntartjuk ezt az állapotot.
Mindeközben jelen van már számtalan magán szolgáltató, aki ha másért nem, a mérete miatt sem teheti meg magának, hogy ne tartsa be a jogi és adózási kereteket. Ők igenis edukálják a fogyasztókat, azaz a betegeket, hogy értékén kezeljék a folyamatosan bővülő, modern eszközparkot, a nyelveket beszélő, kedves és képzett kollégákat, a pontos és várakozásmentes ellátást, a tiszta, ideálisan kialakított környezetet, és főleg az időt a valódi orvos-beteg beszélgetésekre, konzultációkra.
A kutatásokban a magánorvoslás előnyének mindig a várakozásmentes ellátást és a közeli kezelési, vizsgálati lehetőségeket elmítik a betegek, én viszont a saját tapasztalataink alapján több, mint 20.000 beteg véleménye alapján bizton állíthatom, hogy az emberi bánásmód, az odaforduló, figyelmes orvos az, akit a betegek valójában keresnek a magánegészségügyben.
Szinte már szerelmi vallomásnak beillő véleményekkel találkozunk nap, mint nap. Természetesen örülnek a páciensek a flott kiszolgálásnak, de ódákat arról az orvosról zengenek, aki nevén szólítva üdvözölte, aki kiment érte a váróterembe és kezett fogott vele, aki kizárólagos figyelemmel, életében először végighallgatta, aki emberként bánt vele.
Legyünk őszinték legalább magunkhoz, ezt így együtt az állami ellátórendszer soha nem fogja tudni nyújtani a pácienseknek.
Az orvosi eskü kötelez, de egy szakma becsülete az ára, hogy helyére kerüljön a pénz fogalma az egészségügyben. Segítsünk a betegeknek, hogy értékén kezeljék az orvoslást a magánkereteken belül, hogy érezzék azt a valódi többletet, amit a magánegészségügy igenis képes nyújtani.
A szerző Straub Fanni, MBA közgazdász, a FoglaljOrvost.hu online orvos ajánló és páciens közvetítő portál vezetője és a Praxisakadémia magánpraxis tanácsadó vállalkozás elindítója.
