Pénzről, árakról, jövedelemről Magyarországon senki nem beszél szívesen, legtöbben tabuként kezeljük ezt a témát. (Talán kulturális okai vannak, Kelet-Ázsiában például teljesen megszokott és helyénvaló ismerősöknél rákérdezni, hogy mennyi a fizetése, vagy bizonyos tárgyai, autója, órája mennyibe került.) A 2016-os Nagy Magánpraxis kutatásban viszont mi igyekeztünk merésznek lenni, és a rendelők pénzügyi helyzetéről, árbevételéről és kiadásairól is faggattuk egy kicsit orvosainkat.

Arra a kérdésünke, hogy Saját magánrendelésének bevétele hogyan változott a korábbi évekhez képest?” a következő válaszokat adták (összehasonlítás a 2014-es és 2016-os felmérés válaszaival):

orvosok-arbevetele-nott

Másik, ezzel összefüggésben lévő kérdésre, mely szerint „Hány beteget lát el átlagosan havonta saját magánrendelésén?” a következő eloszlásban érkeztek a válaszok:

orvosok-betegszama-nott

A grafikonról jól leolvasható tehát, hogy két év alatt a 100-nál kevesebb beteget ellátó rendelők száma csökkent, a 100-nál több beteget ellátók száma pedig növekedett, tehát az összefüggés könnyen megállapítható: az orvosok körülbelül 60%-ának nőtt a bevétele, mégpedig azért, mert több fizető beteget látott el.

Ebből levonható többek között az is, hogy jelentős áremelés nem történt a magánegészségügyben, a páciensek száma nőtt, de továbbra is a 2014-eshez hasonló árakért tudják igénybe venni az orvosi kezeléseket. (Budapesten 10-22 ezer forint közötti összegbe kerül a legtöbb magánorvosi vizit, vizsgálat díja. Vidéken az árak inkább 8-15 ezer forint körül alakulnak.)

A több páciens ellátásának kulcsa a jól felépített marketing, úgy tűnik tehát, hogy egyre több rendelő fektet be valamilyen megtérülő marketing eszközbe, szolgáltatásba, az árbevétele növekedése érdekében. A páciensszerzés és az anyagilag sikeres praxis mindig két lábon áll: az új betegek bevonzása mellett a régi, már ellátott pácienseket sem szabad elhanyagolni; ha elégedettek voltak az ellátással, és megfelelő kommunikációt alkalmazunk, belőlük hűségesen visszatérő pacientúra alakulhat ki, akik a praxis alapját adják. Közgazdászok, marketingesek pedig minden tréningen elmondják, hogy a régi vásárló visszacsábítása mindig „kevesebbe kerül” mint új vásárlót szerezni marketinggel, így mindenféleképpen érdemes erre is fókuszálni.

Egyik, kiadásokkal kapcsolatos kérdésünkre, vagyis hogy „Költött-e komolyabb fejlesztésre, műszervásárlásra, nagyobb beruházásra az elmúlt 1 évben?” a válaszadó orvosok 63%-a mondott igent. Felfigyelhetünk rá, hogy ez körülbelül megegyezik azok számával, akik árbevétel növekedést tapasztaltak a rendelőben. A megnövekedett profit tehát részint visszaforgatható a praxisba annak fejlesztése végett, korszerűbb eszközparkkal, felújított rendelővel, kibővített asszisztenciával pedig magasabb színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani a pácienseknek – ami akár áremelésre is okot adhat a rendelőben, az anyagi sikereket tovább növelve.

 

A magánegészségügy tehát fejlődik. Mi a Praxisakadémiánál igyekszünk partnereinknek minden segítséget megadni ahhoz, hogy a fejlődés lehetőségét minden magánorvos a neki leginkább megfelelő módon ki tudja használni.

 

Ha nem látja át pénzügyeit, a számlák és táblázatok csak zűrzavart okoznak az íróasztalán, ha nem biztos benne hogy marketing kiadásai megtérülnek, és segítséget szeretne az átlátható pénzügyekhez és kiadásainak csökkentéséhez akkor tartson velünk a Pénzügyi Praxisnapon!